Az év elején még úgy tűnt, hogy egy hosszas huzavona ér véget az EU és Magyarország között, végre elindul a távszerencsejáték-piac liberalizációja, és hazánk hivatalosan is beengedi a magánszolgáltatókat. Az Európai Bíróság 2017-ben már kimondta, hogy a sportfogadást állami monopóliumnak megtartani kívánó, az online kaszinók működtetését pedig földi kaszinó koncessziójához kötő magyar gyakorlat a szolgáltatások szabad áramlásának irányelvébe ütközik.
A 2023 január 1-étől hatályba lépett új jogszabály, ugyan meglehetősen szigorú feltételek mellett, de már lehetővé teszi, hogy egy online sportfogadási szolgáltató megszerezze a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) a licencét. Az online kaszinók működtetése viszont továbbra is földi kaszinó koncessziójához lenne kötve (ilyenből cégcsoportoknak hármat adtak ki, és 11 földi kaszinó működik Magyarországon).
Lapinformációk szerint márciusig egyetlen webes bukméker sem élt a lehetőséggel és pályázta meg a magyar licencet. Ennek az oka alighanem az, hogy a feltételeket könnyen találhatják (szándékosan) teljesíthetetlennek. Először is, ha a pályázó piaci szereplők január 1-je után, de még a magyar engedély megszerzése előtt, továbbra is játékszervezési tevékenységet folytatnak, azzal automatikusan olyan törvénytelenséget követnek el, ami miatt kihullanak a rostán. Az új törvény kifejezetten tiltja, hogy egy vállalkozás engedélyt kapjon, ha a hatályba lépésétől számított öt éven belül engedély nélkül szervez játékot, vagyis fogadást!
A többi feltétel között is van olyan, ami riasztólag hathat a legalizálni kívánó piaci szereplőkre:
- Csak az EGT területén bejegyzett cégek pályázhatnak, tehát az Egyesült Királyság és több neves oda bejegyzett bukméker egyből kiesik.
- A pályázónak 10 évnyi makulátlan, elmarasztalás nélküli működést kell felmutatnia.
- Legalább 1 milliárd forintos alaptőke.
- Külön kell fizetni a pályázatelbírálásért, a későbbiekben fizetni kell egy Európában magasnak számító felügyeleti (licenc)díjat, egy 2.5%-os játékadót, és egy legfeljebb 15%-os jövedelemadót is a bruttó bevétel után.
Egy licencpályázat elbírálása minden bizonnyal több hónapos folyamat. Azonban a pályázók teljes hiánya és a feltételek egyes ésszerűtlen elemei is arra utalnak, hogy valójában semmilyen liberalizációs szándék nincs a magyar kormányzat részéről.
Az viszont aligha várható, hogy a magyar felügyelőszerv visszatér a 2017 előtti blokkolási gyakorlatához (hiszen éppen emiatt veszített a magyar állam pert). A külföldi sportfogadási és kaszinóoldalak - ha itt maradnak a magyar piacon - minden bizonnyal továbbra is ugyanabban a “szürkezónában” tevékenykednek majd, mint eddig.
A hazai felhasználóiknak azonban egy további korlátozással kell mostantól szembenézniük.
